A tojásvadászat már megtervezve, az ünnepi menü kitalálva, a lakás tele csokinyuszikkal és színes tojásokkal? Közeleg a húsvét, a boltok polcai már roskadásig pakolva édességgel, és mindenhol frappáns ünnepi idézetekkel találjuk szemben magunkat. Az e-food most egy érdekességekkel teli ünnepi cikkel szeretne kedveskedni olvasóinak, tartson ismét velünk, ünnepeljük együtt a legszebb tavaszi ünnepet, a húsvétot!

A fonott kosár szimbolikája

A húsvéti tojásvadászat fontos eleme a kis kosárka, de a dekorációhoz is gyakran használunk igazi vesszőből font kosárkákat tavasszal. Ezek nem csak praktikusak, de jelentős szimbolikával is bírnak: a madarak fészkét szimbolizálják, akik tavasszal saját maguk készítik kis fészkeiket apró gallyakból, hogy aztán kikölthessék bennük fiókáikat. Megújulás, újjászületés, termékenység – mindezt jelképezi egy kis fonott kosárka.

A szép ruha szerencsét hoz

Nagyszüleink idejében még minden lány és asszony ünneplő ruhában várta a locsolkodókat, ilyenkor kerültek elő a gazdagon hímzett szoknyák és blúzok. Ezzel egyrészt megtisztelték a vendégeket, másrészt gondoskodtak róla, hogy a tavasz során sok szerencse érje őket. Az ünneplő ruha ugyanis a néphagyomány szerint szerencsét hoz.

Kalács helyett perec

A húsvéti kalács nagy múltra tekint vissza, ám azt kevesen tudják, hogy egyes országokban nem kalácsot sütnek erre az ünnepre, hanem sós perecet. Nem véletlen, hogy a perecnek még világnapja is van (World Pretzel Day), amit április 26-án tartanak Amerikában. A perec az Újvilágban az 1700-as években vált igazán népszerűvé, a legenda szerint azonban már a Mayflower utasai is magukkal vitték a perec receptjét. A perec a kalácshoz hasonlóan fonással készül, és az ölelő karokat szimbolizálja.

Tojásfestés festék nélkül?

A régi időkben a minőségi festék drága mulatság volt, a legtöbb ember nem tudott hozzájutni – sem pénze, sem lehetősége nem volt rá. Szerencsére az ember mindig találékony volt, ezért természetes anyagokat használtak a tojások héjának megfestésére, mint a vöröshagyma héja, a diólevél, a vöröskáposzta, vagy egyes fák kérge. Ma is érdemes őket kipróbálni, gyönyörű pasztellszínek hozhatók létre velük a tojáshéjon.

A húsvéti nyuszi német nemzetiségű

A húsvéti tojásokat tojó nyuszi története a középkori Németországból származik. A hagyomány szerint a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozta meg. Ez onnan eredhet, hogy bizonyos német tartományokban a tavasz közeledtekor császármadarat ajándékoztak egymásnak az emberek annak tojásaival együtt. Mivel a császármadár neve németül Haselhuhn (röviden Hasel), a nyúlé pedig Hase, feltehetően ezek összeolvadtak, és idővel csak a nyuszi maradt.

Az étkezés mindig fontos, húsvétkor azonban a szokásosnál is nagyobb jelentőséggel bír, hiszen ilyenkor hagyományos húsvéti ételeket eszünk, mint a főtt tojás, a sonka vagy a foszlós kalács. Ezek elkészítése mellett azonban sokszor nem marad már idő ebédet főzni – szerencsére az e-food konyhájára és futáraira húsvét előtt is lehet számítani! Minden nap több mint 60 fogásból válogathatnak megrendelőink!